A kedd mindig a tanulásé. Mert kedden nem tanít nekem senki, semmit.
Szerdán születtem. Biztosan fájt. Nem emlékszem, így anya lettem, hogy továbbra se kelljen emlékezni a fájdalomra. Inkább megélem.
Csütörtökön ennem kell és innom, hogy még vékonyabb legyek, pontosan annyira, amennyire egy kövér nő karcsú.
A péntek a fáradtságé. Vagyis mindenhez van elég erőm. Ha kér belőlem valaki, simán adok, nem rücskösen.
Szombaton az vagyok, akit senki sem láthat, ezért egész nap egy kirakatban toporgok, jobbra-balra, föl és le.
Vasárnap befedem a fejemet és a falig megyek. Mert akkor az a dolgom, hogy ne legyen dolgom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése