Meghallgatlak.
Türelmesen kivárom, amíg összerakod. Nem vágok közbe, nem kérdezek. Ha nagyon akarom, még olyan is van, hogy értem, amit mondasz. Tágra nyitott szemekkel iszom a szavaidat.
Figyelek rád.
Nem csak nézlek, látlak is. Minden rezdülésed fontos. Tudnod kell, hogy te vagy a lényeg. Csillogó szemekkel igazolom, hogy jól gondolod.
Hálás vagyok neked.
Mindenért, ami jut. Madárétvágyam van. Párás szemekkel csipegetek.
Bízom benned.
Nem sóhajtozom, nem kérek, nem hisztizek. Nem nézek hülyén, meg cinikusan sem. Annyira édes vagyok, hogy az már felér egy cukormérgezéssel. Kutyaszemekkel pislogok feléd feltétlen hűséget.
Neked adom magamat.
Nem úgy, ahogy vagyok. Isten őrizz! Hanem pont úgy, éppen úgy, ahogy szeretnéd. Meg azt. Meg annyira. Mondanod sem kell, mit akarsz, mit kívánsz. Megkapod. Ragyogó szemekkel csüggök a vágyaidon.
Igen.
Ennyi.
Jó?
Nem?
Hm.
Mi van?
Nem kellek???
Uh... Hála az égnek!!!
Mert már rohadtul unom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése