Tánc

Lassan lépek.

Billenek.

Utánam kapsz.

A tenyered a gerincem alján támaszt meg, ott, ahol összetekeredve lapul a vágy.

Alszik.

A kezed melegétől mozdul meg.

A kezed melegétől mozdul meg minden.

Fölkúszik a bordáim között, az ujjaiddal együtt rezdül, én hátra húzom a vállaimat, felemelem a fejemet, a hátam kiegyenesedik és karcsúbb leszek, kecsesebb, hogy az ívek mentén ringó mozdulat találkozhasson a karoddal, hogy körém fonhasd azokat az álmokat, amiket már régen el kellett volna felejtenem.

- Mondtam, hogy már készen vagyunk.

- Mire?

- A táncra.

- Arra nem lehet felkészülni.

- Akkor mi lesz?

- Semmi. Táncolunk.